Sziasztok!Aley Gwendoline-nek hívnak.15 éves vagyok és egy kertesházban élek az anyukámmal. Van sok barátom akiket nagyon szeretek. Van egy szuper szobám és szinte mindent imádok az életemben.

-Anya! Megyek szia!-üvöltöttem.

-Hova mész?-kérdezte anyukám, Rose.

-A csajokkal plázázni!

-Értem... akkor szia!

Két óra mulva egy köteg szatyorral érkeztem vissza. Felmentem a szobámba és kiválasztottam hogy mit veszek fel holnap suliba.

Másnap reggel beültem a padba...Természetesen egy olyan mellett ülök akit teljes szívből gyűlölök...ő Barry Routh. Egy fiú aki utálja az olyan lányokat mint én... én pedig teljesen normális vagyok! Vagy talán egy kicsit népszerű... de az csak jó!

A barátnőim, Tina és Emily egymás mellett ülhettek...

Bejött a tanárnő egy is késéssel.

-Bocsánat a késésért de az autóm szerelőnél van a taxim meg késett...-mondta a tanárnő és leült.

-Ma az idegsejtekről fogunk tanulni....-kezdte el a hosszú és fárasztó szövegét.

Gwendoline hazament. Legjobb unaloműző tevékenysége az volt hogy magát bámulta a tükörben.

-Milyen szépvagyok. Hát igen még jó!

-Halihó Gwendoline!-mondta a barátnője, Emily.

-Jajjdejó! Nagyon örülök neked... hol hagytad Tinát?

-Ittvagyok én is ^^-mondta Tina a maga nyávogó hangján.

-Neked is örülök ^^-mondtam.

-Képzeld van egy rossz hírem...-mondta Tina.

-Milyen rossz hír? :O-kérdeztem.